Áramkör: nem a téli sportok miatt ég alattunk a bolygó

Kezdjük egy adattal, és hivatkozzunk az Osztrák Környezetvédelmi Hivatal közlésére, miszerint a szálláshelyek, a vendéglátók és a hegyi felvonók üzemeltetői, magyarán az osztrák idegenforgalom fő ágazatainak résztvevői az ország éves energiafogyasztásának mindössze az 1,6 százalékáért felelősek. Ez az adat 2017 és 2019 közötti számot mutat, de érdemes leszűkítenünk mindezt a téli turizmusra, és az arány tovább, éppen 0,9 százalékra csökken.

Az alacsony mutató nagyrészt annak köszönhető, hogy a turisztikai ágazat az évek során jelentős változtatásokat vitt végbe az energiafogyasztás csökkentése érdekében. A kulcsszó a (2023-ban divatosan használt) diverzifikáció, érthetőbben pedig az, hogy a megújuló energiaforrások szerepe egyre nő a szálloda- és a vendéglátóiparban. Számokkal igazolva: az osztrák statisztikai hivatal adatai szerint a 2008-as 36 százalékról 2019-re 55 százalékra emelkedett a megújuló energiaforrások szerepe.

A hivatal ugyanerre az időszakra megvizsgálta az éjszakai energiafogyasztást, és úgy tűnik, az osztrákok ezen a téren is egyre tudatosabbak: 11 év leforgása során 54 százalékkal csökkentették a fogyasztást.

Ausztriában nemcsak a turisztikai-, hanem más gazdasági szegmensek is élen járnak a takarékoskodásban, a kormány a gazdasági szereplőket energiatakarékossági intézkedések végrehajtására intette: a cégek mindezt halkan tudomásul véve cselekednek, és újratervezik az energiagazdálkodásukat.

Felvonók és hóágyúzás a jet-ski és a Karib-tenger árnyékában

Ausztriában egy síelő egy nap átlagosan 18 kilowattórányi energiát használ, amiben benne van az őt körülvevő infrastruktúra üzemeltetése, a vendéglátásra szakosodott létesítmények használata, a fűtés, a pályák karbantartása, a hóágyúzás és a felvonók üzemeltetése. Hogy könnyebb legyen megfogni az adatot: fél óra jet-skizés energiafelhasználás szempontjából éppen hét nap síelésnek felel meg.

2013 óta a felvonók üzemeltetését is optimalizálták, így 20 százalékos energiamegtakarítást értek el tíz év alatt, és a hóágyúzás terén is történt előrelépés: ma már csak 2,1 kilowattóra energia szükséges egy köbméter hó előállításához, ráadásul a hóágyúzáshoz használt energia 90 százaléka megújuló erőforrásból származik.

Hogy megint egy példával jöjjünk: egy retúr repülés egy 200 utassal megtömött repülőn a Karib-tenger egyik szigetére és vissza körülbelül 1500000 (másfélmillió) kilowattóra energiát igényel, tehát éppen annyit, amennyi 100 hektárnyi, azaz körülbelül 140 focipályányi sípályára elegendő hó gyártásával egyenértékű.
És ha már a hektárokkal dobálózunk, bevonjuk a vízhasználatot: egy szezonban egy hektárnyi terület „behavazásához” körülbelül 3000 köbméter vizet használnak fel. Fontos megjegyezni, hogy a hóágyúzás során a vizet nem pazarolják el, olvadás után a víz marad a természet körforgásában.

Montafon / Fotó: World Ski Test / Benjamin Hofmann

Négy évszakos üzemeltetés

A felvonók energiahasználatát már tisztáztuk. Amit még érdemes kiemelni, hogy ideális esetben a síliftek jó része nyáron is működik, a működő liftek pedig azt is jelentik, hogy a felvonók környékén az élet nem áll meg.

Szlovénia 2023-ban 80 millió eurót invesztált a felvonók és a hegyi központok fejlesztésébe. Ernest Kovač, a szlovén felvonóüzemeltetők szövetségének vezetője lapunknak elmondta, hogy a támogatásokra nyílt pályázaton, két feltétellel jelentkezhettek a hegyi központok: egyrészt garantálták, hogy a központok működése a nyári időszakban sem áll le, másrészt, hogy 4 millió euró feletti beruházási összeggel rendelkeznek. „Szlovénia tulajdonképppen társfinanszírozóként vett részt a fejlesztésében – mondja Kovač, és hozzáteszi, hogy – a hegyvidéki közlekedést tekintve az ülőliftek üzemeltetése számít a leginkább környezetkímélőnek, ugyanis ezek működtetése jár a lehető legkevesebb szén-dioxid-kibocsátással.” Kovač ezzel részben arra utal, hogy például egyes központokat nyaranta csak autóval lehetett megközelíteni. A projekttel kapcsolatban kiemelte, hogy a beruházásokat 2023 végéig befejezik, és hogy sikeresen szerepelt a pályázaton Mariborsko Pohorje, Trije Kralji, Kope, Golte, Velika Planina, Krvavec, Cerkno és Rogla is. Hozzátette: a felvonók renoválásán túl másféle szolgáltatások is hangsúlyt kapnak, így biciklipályákat, zipline-okat építenek, de lesznek nyári szánkópályák, és kijelölnek új túraútvonalakat is. Úgy véli, hogy a rekonstrukciónak köszönhetően végre azok is feljuthatnak a hegyekbe, akik egészségügyi vagy egyéb okokból nem tudnak saját maguk feltúrázni, a síelőknek pedig egyszerűen kényelmesebb lesz a téli vakáció.