A luxusszektor fő célcsoportját az amerikai, közel-keleti, kínai és délkelet-ázsiai turisták alkotják, akik hajlandók vagyonokat költeni a prémium szolgáltatásokra. Bár az ötcsillagos hotelek csupán a svájci vendégéjszakák 8%-át adják, bevételük a teljes turisztikai jövedelem 25%-át teszi ki. Svájc nem az árversenyben próbál érvényesülni, hanem a minőség és az exkluzivitás révén erősíti pozícióját a luxusturizmusban.

Az árnyoldal: emelkedő ingatlanárak és kiszoruló helyiek

A fényűző fejlesztések azonban nem mindenki számára jelentenek jót. A népszerű üdülőhelyeken, mint St. Moritz, Zermatt és egyre inkább Wengen, a luxusszállodák és apartmanok terjedése miatt az ingatlanárak az egekbe szöktek. Ez nemcsak a helyi lakosokat zavarja, hanem azokat a munkavállalókat is, akik nélkül a turizmus nem működhetne. Pincérek, szakácsok, takarítók sokszor kénytelenek távoli településekre költözni, mert a közelben már nem engedhetik meg maguknak a lakhatást. Ez hosszú, fárasztó ingázást jelent számukra, különösen az éjszakai műszakok után.

Wengen: luxusvásárlók kontra helyi közösség

A vita most Wengenben lángolt fel igazán, ahol egy új ötcsillagos szálloda és luxus apartmanhotel építése nagy indulatokat váltott ki. A beruházás támogatói szerint ez fellendítené a turizmust, ám a kritikusok attól tartanak, hogy a falu elveszíti eredeti hangulatát. A Svájci Örökségvédelmi Társaság hivatalosan is kifogást emelt, mert úgy vélik, hogy az apartmanház „hotelnek” való átnevezése csupán egy jogi kiskapu kihasználása. Svájcban ugyanis az üdülőhelyeken a „hideg ágyak” – vagyis a nem folyamatosan lakott ingatlanok – arányát 20%-ban maximálták. A beruházók azonban azzal érvelnek, hogy az apartmanok szállodai szolgáltatásokat is nyújtanak, így megkerülhetik a korlátozást.

A helyiek legnagyobb félelme, hogy az új komplexum valódi közösségi élet nélkül, csupán szezonálisan használt luxusnyaraló lesz, amelynek köszönhetően tovább nő majd a szakadék a helyiek és az üdülők között. Wengen példája nem egyedülálló: számos alpesi település küzd azzal, hogy miközben a turisták száma nő, a helyiek egyre inkább kiszorulnak saját otthonaikból.

Egyensúlyra van szükség

A svájci turizmus stratégiai célja nem a látogatók számának növelése, hanem a tehetős vendégek bevonzása – és egyelőre úgy tűnik, ez sikeres modell. Ugyanakkor egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy ha a fejlődés egyoldalúan a luxusszektor felé tolódik, az hosszú távon visszaüthet. Az alpesi falvak varázsa ugyanis nemcsak a luxusszállodákban rejlik, hanem a helyi közösségek autentikus hangulatában is. Az igazi kérdés tehát az, hogy Svájc képes lesz-e megtalálni az egyensúlyt a gazdag turisták igényei és a helyi lakosok életminősége között.